Főegyházmegyénk főpásztora és segédpüspöke új egyházi évünk kezdetére üzenettel fordulnak hozzánk.
Üzenetükben a következőket írják:
Keressük az igazi boldogságot, de nem találjuk. Sok hamis megoldás kínálkozik erre, azonban ezek csak pillanatnyi választ nyújtanak. Előfordul, hogy másokat okolunk, közeli vagy távoli, látható vagy láthatatlan ellenségképet alkotunk, olykor tele vagyunk keserűséggel és gyűlölettel, mely megmérgezi jelenünket és eltölt bennünket csüggedéssel.
Jeremiás próféta üzenete ma is felemelő, és eltölt bennünket reménységgel: Istent kell keresni, és Ő adja meg az igazi boldogságunkat. Ma is megtaláljuk, ha szívünk mélyéből keressük Őt.
Új liturgikus évünk kezdetén ismét itt van az adventi szent idő. Szükségünk van újrakezdésre, biztatásra, hogy másképpen lássuk és éljük az életet. A negatív hozzáállás és felkínált látszatmegoldások helyett nekünk is vissza kell találnunk Istenhez.
Istenhez ma is belép a mi világunkba, része lesz a mi történelmünknek, magára vállalja nehéz, bizonytalansággal és félelemmel telt életünket. Nem nézi emberi gyöngeségeinket, szűklátókörűségünket, makacsságunkat, megrögzöttségünket, hanem ma is mellénk szegődik, mert szeret, és ezt akarja megértetni velünk, ha emberi értelemmel egyáltalán valaha is fel tudjuk fogni.
Az adventi idő kezdetén ez töltsön el bennünket reménnyel: Isten ma is belép a mi világunkba. Készítsük elő az útját: nagy lehetőség a szinodális út, amire Ferenc pápa meghív bennünket. Törekedjünk arra, hogy közösségeink szeretetközösséggé alakuljanak!