Főtisztelendő Paptestvérek, kedves Hívek!
Barátjának, Lázárnak feltámasztásakor mondja Jézus: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.” (Jn 11,25). Jézus Krisztus kijelentései közül ez a legnagyobb, a legmisztikusabb, amiben teljes élete és küldetése nyilvánvalóvá vált.
Mi már az üres sírtól visszatekintve, az üres sír bizonyosságával halljuk ezt az üzenetet: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog”. Ez nem egy ígéret, nem egy távlat, hanem most a jelenben Jézus a feltámadás és az élet. Mennyi remény, bátorítás, biztatás van ebben a jézusi kijelentésben. Különösen ma, amikor közelünkben tombol a háború, látjuk annak pusztító hatását az emberek menekülése közepette. Jézus Krisztus feltámadása ma is az életre bíztat, amikor körülöttünk elhatalmasodni látszik az önzés, a szívtelenség, az álarc.
Jézus Krisztus ma is leszáll bűneink sötét mélységébe, hogy kivezessen bennünket az életre, a világosságra. Ma, amikor sokan sokféleképp próbálják bezárni az Életet a sírba, elzárni és elfeledtetni az Igazat, feltámadásával Jézus ismételten elmondja a világnak, hogy „Én vagyok a feltámadás és az élet”.
Ma is fel lehet, fel kell támadni a lelki, szellemi halálból, az életnek nem nevezhető fogyasztói állapotból. Jézus ebből a vegetáló módból, a halálból is életre tudja támasztani a Benne hívőket. Nem a jövőben, nem majd valamikor, hanem most, itt a jelenben, a földön. Húsvét titka, öröme ma is bátorít minket, hogy nem a pusztításé, nem a halálé az utolsó szó.
A bűn, a megtévesztés, a becsapás hálójából nem tudunk önerőből megszabadulni. Ember erre képtelen. Meg kell tennem azt, ami az én feladatom, el kell végeznem az én részemet, de csak Jézus az Élet. A bűnnek halálba lehúzó valóságát csak az isteni örök életbe föltisztuló élet képes megtörni. Életet csak Isten jósága, szeretete, igazsága ad. „Én vagyok a feltámadás és az élet.”
Személyes húsvétom egyetlen kérdésen áll vagy bukik: hogyan viszonyulok ehhez az „Én vagyok”-hoz? A feltámadás nem egy befejezett esemény, nem egy régi lezárult történet, hanem egy folyamatos újrakezdés Őáltala, Ővele és Őbenne. Nap mint nap Beléje, a Feltámadottba kell kapaszkodnom és hagynom, hogy megmentsen, kihúzzon engem bűneim, halálom sötét sírjából. Hinni Benne azt jelenti, hogy rábízom magam, hagyom, hogy életet adjon nekem.
Napról napra éljem meg a feltámadást, kezdjek új életet Szent Pál apostol példájára: levetve a régi embert szokásaival együtt, és magamra öltve az újat (vö. Kol 3,9-10). Kezdjek el odaadó szeretetben élni. Ahol gyűlölet, harag van, oda vigyek megbocsátást, ahol feszültség van, oda vigyek megértést. Igyekezzem békességet teremteni a legnagyobb békétlenségben, örömet vinni a szomorúságba, vigasztalást a bánatba. Legyek igaz az igazságtalanságban.
Jézus Krisztus a feltámadás és az élet. Ma is, most is, mindörökké.
A feltámadt Krisztus töltsön el élettel mindannyiunkat!
Áldott Húsvéti Ünnepet!
† László † Gergely
segédpüspök érsek, katolikus örmény apostoli kormányzó
Comentarios