„Teremjétek hát a bűnbánat méltó gyümölcsét!” (Mt 3,8) - halljuk Keresztelő Szent János ajkáról.
A bűnbánat szentsége a fő eszköze annak, hogy egyenes és sima út készüljön Isten és ember között.
Mit jelent bűnbánatot tartani, gyónni?
Beleigazodni a világmindenségbe. A teremtett világ törvényszerűen követi Isten akaratát. Az ember szabadságot kapott Teremtőjétől, tud Isten törvényei ellen tenni, nem úgy pl. mint a kő vagy virág. De ezzel „kilóg” a világmindenségből, rontja annak harmóniáját. Isten ezt eltűri, de nem végleg és nem mindörökre. Egyszer helyre fogja állítani a világmindenség harmóniáját az ember világában is, mikor véglegessé teszi Isten Országát. Ennek az örökké boldog országnak életében nem vehet részt az, aki „kilóg” annak tökéletes harmóniájából. A bűnbánat szentségében szerezhetem vissza esélyeimet, hogy részt kaphatok Isten országában.
Gyónni annyit is jelent, mint felállni. A bűn mindig elesés, gyengeség, legyőzetés. Rom, amely maga alá temet. A gyónás felállás, erő, győzelem, szabadulás.
A gyónás tisztulás. A bűn ragadós mocsok. Jó gyónás után olyan a közérzet, mint egy alapos és szükséges fürdés után.
A bűnbánat szentségében megtisztulunk. Ez a tisztulás azonban nem hasonlíthat csupán a ruha kimosásához.
Mert Isten nemcsak tisztaságot vár tőlünk, hanem gyümölcsöt hozó tisztaságot. Ezért a gyónás inkább a gyümölcsfák megtisztításához, a férgek és gombák eltávolításához hasonlítson, hogy a kegyelem napsugara és harmata ne hiába érje a lelket, hanem minél bőségesebb gyümölcsöt hozzon.
Sok hívő problémája: nincs mit gyónnom. Azért érzik így, mert néhány szabály betartásának gondolják az istenes életet. Pedig a keresztény élet nem abból áll, hogy megtartok pár parancsot. A jézusi életnek bőséges termést kell hoznia Isten Országa számára. Ezért gyónás előtt ezt is vizsgáljam meg: Mi gyümölcsöt hoz életem? Ha pedig semmi, vagy kevés és hitvány a gyümölcs, keressem az okokat. Ha kérem a Lélek megvilágosító kegyelmét, rájuk fogok bukkanni, és lesz mit gyónnom: önzés, lustaság, kevéshitűség, türelmetlenség, öntetszelgő felfuvalkodottság, bizalmatlanság, felsőbbségeskedés, önelégültség, mások hibáztatása, gyanakvás, restség a megváltozásra, önvizsgálatra, mások szolgálatára stb.